Kult

2019-ben jó vígjátékot csinálni?

2019. december 18. - Agárdi László Lehel

Az embernek az az érzése, hogy az az elmúlt években (évtizedben?) eltűntek a nagyon jó vígjátékok. Gyakori vélekedés, hogy az utolsó igazán szórakoztató popcorn-vígjáték a Másnaposok első része, ami 2009-ben került a mozikba. Azóta eltelt 10 év, és néhány biztató próbálkozást leszámítva nincsenek kiszolgálva azok, akik nevetni mennének moziba. (És még jóindulatú is vagyok, mert a Másnaposok humora sem befogadható sokak számára.) Idén viszont két olyan film is készült, ami megdolgoztatta a célközönsége rekeszizmait. 

csekely.jpg

A Csekély esély (Long shot) alapötlete közel sem egyedi, sőt, még a film is konkrétan utal arra, hogy a cselekmény hasonló Micsoda nő! történéseihez. A főszereplők között ugyanúgy több lépcsőnyi különbség van a társadalmi rangjukban, mivel Charlize Theron karaktere az Egyesült Államok következő elnöke lehet, míg Seth Rogen egy nagyszájú újságírót alakít. Pozitívum, hogy a filmen egyáltalán nem érződik erőltetettnek, hogy a szerepek megcserélődtek, s a női karakter rendelkezik magasabb társadalmi ranggal. 

A konfliktusok kiszámíthatóak, a fordulatok nem okoznak meglepetést, a legjobb jelenetek javát lelövi az előzetes, de a Csekély esély így is egy szórakoztató romkom. A karakterdinamika a két főszereplő között nagyon jól működik, a mellékszereplők szintén viccesek, és a játékidő egyszerűen elrepül. Ez a film nagyon jól példázza, hogy egy olyan ötletből is ki lehet hozni pozitív végeredményt, amit korábban már használtak. Egy szórakoztató vígjátékhoz nem kell nagyon kreatívnak lenni, csak egy kicsit. Az ilyen filmeknek nem kell megváltaniuk a világot. Elég hozzájuk egyetlen konfliktus, amit jól ki lehet tárgyalni, és a többi már jön magától.

Ha mégis olyan vígjátékot szeretnénk látni 2019-ben, ami több problémával is foglalkozik, illetve sokkal egyedibb a történetvezetése, akkor az Éretlenségi (Booksmart) kifejezetten jó választás lehet. Ennek a történetnek két olyan lány a főszereplője, akik a középiskolai éveiket arra tették fel, hogy a lehető legjobb tanulmányi eredményeket érjék el, s ennek érdekében kihagytak minden bulit az elmúlt 4 évben. Az utolsó tanítási napon rájönnek arra, hogy ezzel hibát követtek el, ezért egyetlen éjszaka alatt megpróbálják bepótolni mindazt, ami addig kimaradt az életükből.

eretlen.jpg

A lányok nem azokkal a sztereotíp problémákkal küzdenek, mint amilyenek a hasonló filmekben szoktak lenni. Ugyan mindkettejük történetében szerepet kap a szerelmi szál, sőt, az egyikük már nagyon szeretne becsajozni, de a középpontban mégis a barátságuk van. Központi szerepet kap a kettejük közti dinamika, illetve az is, hogy az iskolán belül milyen a megítélésük. Ezek a részek kifejezetten komolyak, ugyanakkor a köztes pillanatok nagyon szórakoztatóak. A két hangnem közül az utóbbi van fölényben, ugyanakkor pont a megfelelő arányban oszlanak el a komoly és a vicces jelenetek.

Érzésem szerint mindkét film esetében az elrontott marketingstratégia miatt nem lett akkora kasszasiker, mint amekkora lehetett volna. A Csekély esély esetében sokan azt hihették, hogy ez csak egy újabb tipikus Seth Rogen film, amiben hülyeségeket csinál a színész és drogozik. Erre ráerősített az is, hogy az egyik kiadott előzetesben látható, ahogy illuminált állapotban bulizik. A valóságban viszont ez egy hangyányi szerepet kap a történetben. Népszerűbb lehetett volna ez a film, ha jobban kihangsúlyozzák a forgalmazói oldalon, hogy ez nem az a tipikus Rogen film, amiket máskor csinálni szokott.

Az Éretlenségi előzetese talán még problémásabb is, mint a Csekély esély esetében. Kiderül belőle, hogy milyen konfliktusokkal foglalkozhat a film, ugyanakkor azt az érzést is kelti, hogy ténylegesen lelövik az összes poént. Ez nagyon nincs így, illetve olyan – kontextusból kiragadott – jelenetek vannak bevágva, amik önmagukban is viccesek, ugyanakkor a történetben teljesen más hangnemben kerülnek elő. Az előzetes összességében azt a benyomást kelti, hogy a célközönségnek csak a tinédzser lányokat célozza meg, miközben én huszonéves férfiként is jól szórakoztam a filmen.

Összességében egyik film sem tökéletes, de szerintem mindkettő kiemelkedik az utóbbi években látott próbálkozások közül. Közös bennük, hogy amire vállalkoznak, azt be is tartják, és nem akarnak többek lenni annál, mint amik. A Csekély esély egy romkom, az Éretlenségi egy fontos kérdésekkel foglalkozó, de mégis szórakoztató alkotás. Remélhetőleg a jövőben több ilyen lesz, és visszatérnek a mozikba a valóban szórakoztató vígjátékok.

 

Képek: IMDb

A bejegyzés trackback címe:

https://kult.blog.hu/api/trackback/id/tr315357084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ashley2008 2019.12.20. 08:43:37

A Csekély esély egy unalomig ismert panelekből építkező, bárgyú film, ami néhol már-már szánalmasan a középszer alatt van. Egyedül Charlize Theron miatt lenne érdemes megnézni, de ő sem tudta megmenteni. Mind neki, mint Seth-nek talán a leggyengébb filmje.

Az Éretlenségit nem láttam, mert annyira hervasztó vélemények voltak róla, hogy nem gondoltam időt pazarolni rá. Talán beszédes, hogy a port.hu-s értékelése 5.1 a 10-ből.

2019.12.20. 11:22:08

A Csekély esély előzetesét megnézve világossá vált, hogy egy százezredik full sablonos, semmitmondó, tompított humorú vígjáték, már a trailer is unalmas volt, soha nem nézem meg. A másikról még nem is hallottam, de a rövid ismertető alapján szintén egy rohadtul sablonos és full érdektelen litylötty marhaság, ezt sem nézem meg sosem. Ha ez a két vicces film említhető az elmúlt évből, akkor idén meghalt a vígjáték műfaj.
süti beállítások módosítása